VÁLASZTÁS 2024 - 1. rész - Ilyen voksolás nem volt 30 éve!

 

VÁLASZTÁS 2024 - 1. rész - Ilyen voksolás nem volt 30 éve!

Szerző: Vekker úr    2024. május 13.     Facebook: ITT

𝗔 𝗺𝗮́𝘁𝗼́𝗹 𝗶𝗻𝗱𝘂𝗹𝗼́ 𝗰𝗶𝗸𝗸𝘀𝗼𝗿𝗼𝘇𝗮𝘁𝘂𝗻𝗸 𝗰𝗲́𝗹𝗷𝗮, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗯𝗲𝗺𝘂𝘁𝗮𝘀𝘀𝘂𝗸, 𝗺𝗶𝗯𝗲𝗻 𝗺𝗮́𝘀 𝗮 𝗺𝗼𝘀𝘁𝗮𝗻𝗶 𝘃𝗮́𝗹𝗮𝘀𝘇𝘁𝗮́𝘀 𝗮 𝗿𝗲𝗻𝗱𝘀𝘇𝗲𝗿𝘃𝗮́𝗹𝘁𝗮́𝘀 𝗼́𝘁𝗮 𝘁𝗮𝗿𝘁𝗼𝘁𝘁 𝗼̈𝘀𝘀𝘇𝗲𝘀 𝘃𝗼𝗸𝘀𝗼𝗹𝗮́𝘀𝗵𝗼𝘇 𝗸𝗲́𝗽𝗲𝘀𝘁. 𝗔́𝘁𝘁𝗲𝗸𝗶𝗻𝘁𝗷𝘂̈𝗸 𝗮𝘇 𝗼̈𝘀𝘀𝘇𝗲𝘀 𝗶𝗻𝗱𝘂𝗹𝗼́ 𝗽𝗮́𝗿𝘁 𝗽𝗿𝗲𝗳𝗲𝗿𝗲𝗻𝗰𝗶𝗮́𝗶𝘁, 𝗲𝘀𝗲́𝗹𝘆𝗲𝗶𝘁, 𝘃𝗮𝗹𝗮𝗺𝗶𝗻𝘁 𝗺𝗲𝗴𝗽𝗿𝗼́𝗯𝗮́𝗹𝘂𝗻𝗸 𝗺𝗶𝗻𝗱𝗲𝗻 𝗶𝗻𝗱𝘂𝗹𝗼́ 𝗲𝘀𝗲𝘁𝗲́𝗯𝗲𝗻 𝗲𝗴𝘆 𝗲𝗿𝗲𝗱𝗺𝗲́𝗻𝘆𝘁 𝗶𝘀 𝗷𝗼́𝘀𝗼𝗹𝗻𝗶.

Sorozatunk jelenlegi, első részében általánosan a június 9.-i voksolás részleteivel foglalkozunk. Előzetesen megjegyezzük, hogy lakhely szerint más és más tétje, szavazólapja és preferenciája lehet az adott szavazónak, így e tekintetben is nehezebb dolgunk lesz. Nézzük.

Kevesebb mint 30 nap múlva, ha élni akarunk demokratikus jogunkkal, akkor ellátogatunk a szavazókörbe ahol megkapjuk szavazólapjainkat. Miről is döntünk? Egyrészt listán beszavazhatjuk a nekünk tetsző pártok képviselőit az EP-be. Aztán döntünk arról, hogy az Egyéni választókörzetünkben melyik párt képviselőjét juttatjuk be a települési/kerületi testületbe. Természetesen szavazunk lakhelyünk polgármesteréről, a Budapestiek a Főpolgármesterről is. Ezen felül pedig a megyei jogú városokon és Budapesten kívül szavazhatunk a Megyei Közgyűlések összetételéről is.

Első olvasatra ez bonyolultnak tűnik, de nem csak ez az oka, hogy egyedi lesz a júniusi voksolás. A Kormány javaslata szerint, mivel egy időben tartjuk az összes időszerű szavazást, így a döntéseinket is adott esetben meg kell osztanunk, miközben erről korábban tavasszal és ősszel külön döntöttünk. Számtalan kommentben látjuk, sőt gyakran kapunk privát üzenetet is arról, hogy a választópolgárok megosztott döntésre készülnek, azaz egy EP kérdésben megtartják pártpreferenciáikat, míg a helyi polgármester vagy képviselő tekintetében már patriótább döntést hoznának.

Emiatt (is) tapasztaljuk, hogy nem csak a közvélemény kutatók, hanem maguk a pártok és a jelöltek is még ismerkednek a szituációval. Ezért is láthatunk olyan kutatási eredményeket, melyek nagyban eltérnek egymástól. Hiszen a felmérések metodikája jellemzően egy EP választásra, Parlamenti vagy Önkormányzati voksolásra lettek kidolgozva, nem összevont szavazásra készültek.

Nézzük egy példán keresztül. Kollégánk Bánfi András barátom egy ~7000 fős településen fog voksolni, preferenciája alapján konzervatív jobboldali. Parlamenti és EP voksolások során meggyőződéses Fidesz szavazó, a kormány kül és belpolitikájával maximálisan egyetértve szavazott eddig is, most is. Ugyanakkor helyi szinten, a városában az indulók közül inkább a függetlenként induló polgármestert és csapatát támogatja, azokat akik az utóbbi években bizonyítottak, jelen voltak a település napi életében, problémáinak megoldásában. Teszi ezt szintén jobboldaliként úgy, hogy közben lenne kormánypárti induló jelölt is. András még egy döntést kell meghozzon, hiszen kistelepülési szavazóként jogosult lesz a vármegyei közgyűlés összetételéről is szavazni. Itt ismét előtérbe kerül a pártpreferencia szerinti döntés. Vidéki lakósként természetesen a főpolgármester személyéről nem szavazhat.

Jól látható, hogy bizonyos esetekben szórt, fragmentált eredmények várhatóak, mint korábban, amikor elülönűlt egymástól az Önkormányzati és az EP szavazás. A fenti szituáció okozza azt az anomáliát, fura helyzetet, hogy sem a résztvevők sem a kutató cégek nem tudnak közel egységes, szignifikánsan homogén eredményre jutni. (most tekintsünk el a mag szavazóktól, akik tűzön vízen át csak pártalapon szavaznak történjen bármi)

A fentieket átgondolva nem is csodálkozhatunk azon, hogy szinte egységesen azt vallják a szakértők, hogy magas, akár rekord mértékű is lehet a részvétel június 9.-én, ami tudjuk, hogy a nagy pártoknak kedvező lehet, míg a kis pártok esetén egyenlő lehet a politikai halállal. Miért? Mert a részvételi szám növekedése egyenes arányban emeli például az EP képviselőséghez szükséges szavazatok számát.

Természetes, hogy a politika játszóterének minden résztvevője (szavazók, média, jelöltek, pártok, kutatók...) mind mind feszülten várják a szavazás napját, hiszen jól láthatóan egy újdonságnak, amolyan tesztnek is részesei leszünk idén.

𝗖𝗶𝗸𝗸𝘀𝗼𝗿𝗼𝘇𝗮𝘁𝘂𝗻𝗸 𝘁𝗼𝘃𝗮́𝗯𝗯𝗶 𝗿𝗲́𝘀𝘇𝗲𝗶𝗯𝗲𝗻 𝗸𝘂̈𝗹𝗼̈𝗻 𝗸𝘂̈𝗹𝗼̈𝗻 𝗮́𝘁𝘁𝗲𝗸𝗶𝗻𝘁𝗷𝘂̈𝗸 𝗮 𝗽𝗮́𝗿𝘁𝗼𝗸𝗮𝘁, 𝗲𝘀𝗲́𝗹𝘆𝗲𝗶𝗸𝗲𝘁, 𝗯𝗲𝘀𝘇𝗲́𝗹𝘂̈𝗻𝗸 𝗮 𝗯𝘂𝗱𝗮𝗽𝗲𝘀𝘁𝗶 𝗸𝗲𝗿𝘂̈𝗹𝗲𝘁𝗲𝗸 𝘃𝗮́𝗿𝗵𝗮𝘁𝗼́ 𝗲𝗿𝗲𝗱𝗺𝗲́𝗻𝘆𝗲𝗶𝗿𝗼̋𝗹 𝘃𝗮𝗹𝗮𝗺𝗶𝗻𝘁 𝗮𝘇 𝗘𝗣 𝗹𝗶𝘀𝘁𝗮́𝗸𝗿𝗼́𝗹 𝗶𝗹𝗹𝗲𝘁𝘃𝗲 𝗮 𝗙𝗼̋𝗽𝗼𝗹𝗴𝗮́𝗿𝗺𝗲𝘀𝘁𝗲𝗿 𝗷𝗲𝗹𝗼̈𝗹𝘁𝗲𝗸 𝗲𝘀𝗲́𝗹𝘆𝗲𝗶𝗿𝗼̋𝗹 𝗶𝘀. 𝗧𝗲𝗿𝗺𝗲́𝘀𝘇𝗲𝘁𝗲𝘀𝗲𝗻 𝗡𝗲𝗸𝘁𝗲𝗸 𝗶𝘀 𝗹𝗲𝘀𝘇 𝗹𝗲𝗵𝗲𝘁𝗼̋𝘀𝗲́𝗴𝗲𝘁𝗲𝗸 𝘁𝗲́𝗺𝗮́𝗸𝗮𝘁 𝗯𝗲𝗱𝗼𝗯𝗻𝗶, 𝗺𝗲𝗹𝘆𝗲𝗸𝗲𝘁 𝗸𝗼𝗺𝗺𝗲𝗻𝘁𝗯𝗲𝗻 𝘃𝗮𝗴𝘆 𝘂̈𝘇𝗲𝗻𝗲𝘁𝗯𝗲𝗻 𝘁𝘂𝗱𝘁𝗼𝗸 𝗲𝗹𝗷𝘂𝘁𝘁𝗮𝘁𝗻𝗶 𝗩𝗲𝗸𝗸𝗲𝗿 𝘂́𝗿 𝘀𝘇𝗲𝗿𝗸𝗲𝘀𝘇𝘁𝗼̋𝘀𝗲́𝗴𝗲́𝗵𝗲𝘇.